Mottó:
"Hiszel a határozott állításokban.
Hangod az égig zengeted,
Követelve mindazt, ami, úgy véled, jár neked.
Egészség, jólét, boldogság,
Mind a tiéd, ha kéred.
Ügyelsz rá, nehogy kapzsinak tűnj,
Kérsz másoknak is.
Büszkén fitogtatod
Hited nyilvánvaló jótéteményeit,
Sorsod kétségbevonhatatlanul jobbra fordult.
Ram Tzu feltenne neked egy kérdést:
Miért nem jutott eszébe
Ez az egyszerű módszer annak,
Aki éppen most veszett éhen?"
(Ram Tzu: Úttalan utakon, 4. vers)
Nagy vonalakban ennyit gondolok én is az agykontrollról és sok más huncutságról...
"Ha a tudatos teremtés vagy a vonzás törvénye valójában úgy működne, ahogyan a legtöbben gondolják, akkor nagyon sok gazdag és halott ember rohangálna a világban. Elnézést a képzavarért, de gondoljunk bele abba, hogy a '90-es évek óta folyamatosan pl. agykontrolloznak emberek, vagy az elmúlt évtizedben teremtenek tudatosan, vonzanak törvényesen titkosan. A világ pedig valahogy mégsem olyan, ahogy ez a sok-sok ember elképzeli, mégsem jött a lottó ötös, nem érkezett meg a bevonzott párkapcsolat, sem az egészség vagy az anyagi jólét. Mert valahol ott a mélyben ugyanúgy lesznek félelmek, csalódások, problémák, kihívások. Lesz gyűlölet, a szeretni akarás mellett, még ha nagyon titkolni próbálja mindenki. Lesz vágyakozás és bűntudat, lesz megfelelni vágyás a család vagy a társ felé, a társadalom felé. Ugyanúgy lesz hatalomra éhes ego, aki szeretné, ha elismernék, akinek visszajelzésre vagy dicsőítésre van szüksége. Lesz probléma a szexuális energiákkal. Mindez ott van a mélyben, legtöbbször feltáratlanul. Benne a tudatalattiban, a társadalomtól és családtól vett kondicíókban, az Akasha krónikában, a DNS-ben: egyszóval egy hatalmas programtárban. Ez a programtár pedig mi magunk vagyunk. Minden viselkedési mintánk előre le van programozva, a vallások által is, a spirituális tanítások által, a törvények és a civilizáció által.S amikor azt mondod, hogy szeretnél tudatosan teremteni akkor vajon ki is az aki tudatosan akar teremteni?Ez az a gát, ez az "én" az, ami útjában áll a teremtésednek. Mert tapasztalatom szerint a legtöbb ember 80-90%-ban sok-sok külső programozottság eredője, ami alatt természetesen ott lapul az Önvaló, a Tudat maga. Csakhogy erről a legtöbb ember nem is tud, nem is mer és nem akar tudni. Megelégszik az elé tárt valósággal, elfogadja azokat olyannak amilyennek mások lefestik. Mert ha pl. anyagi jólétet vagy jó párkapcsolatot szeretnénk teremteni, akkor ez a gondolat, hogy mit szeretnénk, és HOGYAN szeretnénk, az ebből a programozottságból fakad. Nem lesz köze a valódi ÉNhez, legalább nem is nem sok. És bár ha sikerül is ideig-óráig elérni azt, amit akarunk, valójában az sose lesz tartós hosszútávon. De hogyan is működik mindez? A legfontosabb megérteni a teremtés spirituális fizikáját a polaritáson belül. Azaz maga itt a Földön a dolgok megjelenése mindig a pozitív és negatív, azaz a plusz és a mínusz mentén történik. Nagyon egyszerű a képlet egyébként, könnyű megérteni és ezáltal láthatóvá válik az, hogy miért nem sikerülnek legtöbbször ezek a teremtések. Képzeld el, hogy benned van egy mínusz, egy hiány, egy negatív érzés, ami VAN, amit teremtesz. Például nem szeretsz konfrontálódni, meg akarsz felelni másoknak és inkább igent mondasz, csak nehogy megbántsd valaki. Illessük most ezt egy szóval: megfelelni vágyás.S ahhoz, hogy ezt a negatív előjelű dolgot ne érezd, mert nem jó érezni, mert kényelmetlen számodra, el akarod kendőzni és takarni valamilyen pozitív dologgal. Határozott próbálsz lenni, néha túl kemény vagy, egoistának tűnsz azért, hogy ellensúlyozd a benned lévő hiányt. Azaz mi történt a spirituális fizikai mentén?Volt benned egy nagy mínusz, és te megpróbálsz teremteni ugyanannyi pluszt, hogy kioltsd magadban ezt a dolgot. És ha sikerül is egy darabig, akkor elégedett leszel. Mondjuk, egy spirituális tanfolyamon tanulsz egy technikát, ami sokszor működik, és azt hiszed megoldottad a dolgot. Azután bamm, megint jön valami, és újra megint ott leszel kishitűen, megfelelni vágyással a szívedben. S akkor azt hiszed, hogy te rontottál el valamit, vagy a technika nem volt elég jó. Még keményebben próbálkozol - a végtelenségig (Ez persze csak egy példa, de próbáld meg ráhúzni MINDEN benned élő vágyra, teremteni akarásra.)A probléma ezzel a jelenleg az emberiség által alkalmazott módszerrel az, hogy azt ami ezt a mínusz dolgot "okozza", ahonnan ez a mínusz dolog ered, azzal nem foglalkozik, vagy legalább is nem oldja meg, csak ellensúlyozni próbálja!Mert ott van benned a mínusz - s ha ezt folyamatosan kioltani próbálod a plusszal, akkor ez egy örök folyamat lesz, mert nem foglalkoztál azzal, ami a mínuszt okozza. S ha ezt megtalálod, és ezt VALÓBAN feloldod, akkor többet nem lesz szükséged arra, hogy - példánkban - elismerjenek. Ezek után SOHA nem lesz szükséged elismerésre, mert eltűnik a megfelelni vágyás. (megjegyzem, ha szereted, ha elismernek, akkor ugyanúgy megteremted a plusz által a negatív oldalt is...)De az a baj, hogy amikor azt hiszed, hogy "oldasz", hogy megoldod a benned lévő mínuszt, legtöbbször ez sajnos nem lesz valódi - éppen ezért sem működik hosszútávon sok spirituális módszer sem. Mert oldani csak úgy lehet, ha BEFOGADOD, HA MEGÉLED ezt a negatív dolgot.Azaz azt mondod magadról: én bizony kishitű vagyok - és ezt átéled a TELJES 100% valójában. Vagy azt mondod: én egy gyűlölködő vagyok. És át is éled. Nemcsak mondod, megéled az legutolsó porcikádig. Nos, itt szokott sajnos megakadni az oldás, mert arra vagy kondicionálva, hogy nem lehetsz rossz, nem lehetsz negatív, nem lehetsz se gonosz, se semmi sötét. Pedig a TELJESSÉG az azért TELJES, mert mindent tartalmaz. Te, aki teremteni próbálsz, csak a Teljesség felét próbálod tartalmazni: a jó dolgokat. A gazdagságot, az egészséget, a boldogságot, a nyugalmat. Ez pedig az élet fele. És a benned lévő mínusz dolgokat nem akarod megélni, el akarod kendőzni: ezért az egész életed a pozitív dolgok hajkurászása lesz, ÖRÖKKÉ. Mint ahogyan jó pár ezer éve tényleg így megy. És még így fog menni anélkül, hogy valódi Teljességet élnél meg. Mit tudsz tenni? Ne akarj csak jó lenni. Mert MEGÉLNI azt, amikor éppen nem vagy jó. Azaz, amikor éppen dühöt érzel, akkor ne akard azt azonnal elnyomni, mert valamilyen spirituális eszme szerint azt nem szabad érezni. Voltál már dühös, ingerül valami apróság miatt is az elmúlt egy hétben? Szoktál idegeskedni? És persze próbálsz kiegyensúlyozott, békés lenni? Sikerült? Szerintem nem - csak utazz el a szüleiddel vagy anyósoddal egy hétre és meglátod, minden nyugalmad szertefoszlik. Esetleg a kollégáiddal meg a főnökeiddel. Miért nem tudsz békés lenni? Mert nem mered megélni a dühöt. És ezt nyugodtan kiterjesztheted minden poláris dologra. S aki megpróbálta, aki átmeri élni saját sötét oldalát - arra vár a TELJESSÉG." (Kiss Balázs Kúnó, Csillagmag)
Mindazonáltal azt gondolom, nem muszáj kiönteni a gyereket a fürdővízzel. Minden technikának lehet pozitív hozadéka, ha arra használjuk, amire való. Az agykontroll pl. segíthet a koncentrációs-memóriazavaros problémáknál, és legalább a felszínen az indulatkezelésnél - ami lássuk be, sokszor jobb a semminél -, ám nem érdemes élet-és világmegváltást várni tőle, pótszerként élni vele a legbelsőnk sötétjét bevilágítva oldó munka helyett. Ha egyes betegségeknél el is érhető javulás vagy gyógyulás e módszerrel, úgy hiszem, csak tünetváltásról lehet szó, a mélyben meg nem oldott problémák máshol szomatizálva visszaköszönnek.
A fenti írás számomra nem mond ellent a korábbi Szómágia posztnak. Úgy vélem, ha tisztában vagyunk például avval, hogy most még gőgösek vagyunk, evvel nem a gőgöt erősítjük, éppen hogy a tudatosságot, a most még-gel pedig kaput nyitunk a fény felé.
Fontosnak látom a motivációinkat is pontosan feltárni, őszintén szembenézni avval, hogy az amire vágyunk, önvalónkból vagy az egó-többletünkből fakad-e ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése