"Egy orosz kisváros zsidói türelmetlenül várták a rabbi érkezését. Amikor aztán megérkezett, s belépett a nagyterembe, azonnal megérezte a levegőben vibráló feszültséget.
Nem szólt semmit sem, csak belenézett a szemükbe, s elkezdett dúdolni egy dalt. Nemsokára mindannyian vele dúdoltak. Elkezdett énekelni, és vele együtt énekeltek. Majd hajladozni kezdett, s kimért, ünnepélyes léptekkel táncolt. S a többiek vele táncoltak. Nemsokára annyira belefeledkeztek a táncba, hogy elfeledkeztek minden másról a földön; ettől aztán minden egyes ember a tömegben kigyógyult az ellentétekből, amelyek távol tartanak bennünket az Igazságtól.
Közel egy órába telt, mire a tánc lelassult, s megállt. Mivel a feszültség elvezetődött bensőjükből, leültek a csendes békével eltöltött teremben. Ekkor a rabbi végre megszólalt, de egész esti beszédje csak ennyiből állt:
– Bízom benne, hogy minden kérdésetekre válaszoltam."
(Egy haszid történet, Anthony De Mello: Szárnyalás)
Festmények: Marc Chagall
"- Most mit csinálunk?
- Táncolunk.
- Hogyan?
- Hát önfeledten."
(Miért éppen Alaszka?)
Vonatkozó blogbejegyzés még:
Zen bölcsességek kincsesháza 1. - Miért éppen Alaszka?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése