Mottó: "Isten cselekedte, hogy az illúzió valóságnak látsszon, és a valóság illúziónak." (Rumi)
Elvárásaink, rajongásaink, dogmákba kapaszkodásunk, illúzióink nem ideológia-függőek. Így fordulhat elő, hogy egy keresztény író és egy ifjú zen tanítvány találkoznak az AJTÓban...
Amikor elindultam, hogy felkeressem a megadott címet, egy nagy és magasztos zen templom képe lebegett előttem. Ehelyett egy teljesen átlagos házat találtam, amelynek homlokzatán egy tábla hirdette, hogy aki a zen mestert keresi, annak a hátsó ajtón kell kopogtatnia. Abban a bizonyos hátsó ajtóban pedig egy idősödő hölgy fogadott, valahogy így: "Na gyere csak be!" Így találkoztam hát a mesteremmel - ezzel az idős hölggyel, aki alig észrevehető spirituális praxist folytatott a saját házában.
(Adyashanti: Az üresség tánca)
Mi a teendő, ha odamegyünk egy ház, vagy esetünkben egy viskó ajtajához, amely mögött esetleg Isten tartózkodik?
Kopogjon? Feltételezhető, hogy Isten már amúgy is tud a jelenlétéről. Vagy egyszerűen csak menjen be és mutatkozzon be? De ez is ugyanolyan abszurdnak tűnt.És egyáltalán hogyan kell Istent megszólítani? Atyának, Mindenhatónak, vagy esetleg Isten úrnak kellene neveznie? És talán az a leghelyesebb, ha leborulva imádja őt? Na, nem mintha túl sok kedve lett volna hozzá.
Miközben lelki egyensúlyának megteremtésével próbálkozott, az a harag, amelyről azelőbb még azt hitte, hogy már kihalt belőle, kezdett a felszínre törni. Most már nem érdekelte Isten helyes megszólításának módja, feltöltötte energiával saját indulata, és odalépett az ajtóhoz. Úgy döntött, hogy hangosan dörömböl, és majd meglátja, mi lesz, de alig emelte felaz öklét, hogy megdöngesse az ajtót, az kitárult, és Mack egy jól megtermett, sugárzó mosolyú afro-amerikai asszonysággal találta szemtől szembe magát.
Ösztönösen hátraugrott, de túl lassúnak bizonyult. Az asszony a termetét meghazudtoló fürgeséggel utolérte, és a karjaiba zárta. Felkapta a földről, és körbe-körbe forgott vele, akár egy kisgyermekkel, és közben a nevét kiabálta: "Mackenzie Allen Philips!"...
- Én most épp őrülök megfele?! Valóban azt kell hinnem, hogy Isten egy nagydarab fekete asszonyság, akinek még a humorérzéke is igencsak megkérdőjelezhető?!
(WM. Paul Young: A viskó)
Mátrix, Orákulum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése