2013. július 5., péntek

A tiszta szépség túláradó kavalkádja

... A hálószobaablakomtól karnyújtásnyira banán- és papayafa díszeleg - csak ki kell nyúlnom, és leszakíthatom a gyümölcsüket. Van itt egy macska, amelyik hihetetlenül elbűvölő bír lenni velem az etetés előtti félórában - a nap hátralevő részét aztán végignyivákolja, mint akit vietnami háborús emlékek gyötörnek. Furcsa módon ez sem zavar...




Errefelé a hangok világa is lenyűgöző. A tücsökzenekar minden este rázendít; a zenéhez a békák szolgáltatják a basszust. Az éjszaka közepén a kutyák arról panaszkodnak, mennyire félreérti őket mindenki. Hajnalhasadtával a kakasok több kilométeres körzetben harsogva adják a világ tudtára, mennyire csúcs kakasnak lenni. Napkeltekor pedig megrendezésre kerül a Trópusi Madárdalok Versenye, és az első helyen holtversenyben mindig minimum tíz résztvevő osztozik. Amikor előbukkan a nap, minden elcsendesedik, és munkához látnak a pillangók. A házat belepik a futónövények és indák - úgy érzem, valamelyik nap a ház teljesen el fog tűnni a lombok alatt. És vele együtt én is eltűnök, és trópusi virággá válok...


A "Paradicsom" szó, amit a perzsából vettünk át, szó szerint azt jelenti: "fallal körbevett kert". 


 (Elizabeth  Gilbert: Ízek, imák, szerelmek)

Privát Paradicsom (Pelegrina)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése